Ez volt az első lépés,
Ő sétált, te azt mondtad:
Ülj le, csak egy beszélgetés.
Ő udvariasan visszamosolyog rád,
Te csak nézel, udvariasan jobbra át.
Jobb oldalon egy kis ablak,
Ő balra ment, Te maradtál jobb oldalt.
Félelem és vádaskodás határán,
Miért jöttél? Töprengsz ennek gondolatán.
Hol hibázhattam? Elvesztettem egy barátot,
Valahol a keserűségben,
Bár mardtam volna egész éjjel ott.
Ha tudtam volna, hogyan mentsek meg egy életet.
Hadd tudja, hogy Te tudod a legjobban,
Hiszen tényleg így van,
Próbálj meg átjutni a védelmen,
Anélkül, hogy van ártatlan.
Sorold fel a gondokat,
A már folyton elmondott dolgokat.
Én imádkozom, hogy Isten hallja őt.
Hol hibázhattam? Elvesztettem egy barátot,
Valahol a keserűségben,
Bár mardtam volna egész éjjel ott.
Ha tudtam volna, hogyan mentsek meg egy életet.
Ahogy ő felemeli a hangját,
A tiédet te lehalkitod,
Te vagy, aki egy utolsó esélyt még ád,
Mig utadat elveszted,
Addig kell vezetned.
Vagy elszakadsz azoktól, akiket követtél,
Itt van ez a két lehetőség:
Ő majd mindent bevall,
Vagy játszik az ártatlansággal.
Te csodálkozni kezdessz, hogy miért is jöttél.
Hol hibázhattam? Elvesztettem egy barátot,
Valahol a keserűségben,
Bár mardtam volna egész éjjel ott.
Ha tudtam volna, hogyan mentsek meg egy életet.
Szöveg és fordítás: LiA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése