Quimby – Turning to the blue

Madárként születtem a hurrikánok földjén.
A szárnyaim csak örökölt, csillogó rabláncok voltak,
Ó, ez volt az első nap, ami bánatba fulladt,
Ó, ez is csak egy újabb lehangoltsággal teli nap.

Csak játszottam a játékom, ezüst kanalammal turkálva a mocsokban,
Apám és anyám zordan táncoltak abban a sebhelyes homályban
Ó, ez volt az első nap, ami bánatba fulladt,
Ó, ez is csak egy újabb lehangoltsággal teli nap.

Az univerzum torzszülöttjeivel, az utcákon barangoltam,
A gyöngyök hazugságaival repültem át a káoszon, és szememet behunytam.
Ó, ez volt az első nap, ami bánatba fulladt,
Ó, ez is csak egy újabb lehangoltsággal teli nap.

Megmondta a pap is: „Jobban tennéd, ha kinyitnád a szemed, fiam!”
Éreztem a démonok fájdalmát, akik vékonyka jégen korcsolyáztak az agyamban.
Ó, ez volt az első nap, ami bánatba fulladt,
Ó, ez is csak egy újabb lehangoltsággal teli nap.

Keményen próbálkoztam, baby, annyira szerettelek,
Te voltál a lelkem sötét menyasszonya, azt mondtad sosem engednél el
Ó, ez volt az első nap, ami bánatba fulladt,
Ó, ez is csak egy újabb lehangoltsággal teli nap.

Eleven húsomon vak katonák gyalogolnak át,
Hallani vélem a recsegő csontok pokoli zaját,
Simogat a keserű szél újra beborul az ég,
Lassan kinyitom a szemem látja-e valaki még?

Üvöltöztem magamban, de a kényszerzubbonyom erősen tartott,

Bediliztem a háborúktól, éjszaka aludni már nem tudok,
Ó, ez volt az első nap, ami bánatba fulladt,
Ó, ez is csak egy újabb lehangoltsággal teli nap.

Most meg csak lógok a mennyország létráján, de a pokolba is kaptam meghívást,
Nyelvemen a blues, a kis csinos angyalkák pedig a csengőt rázzák.
Ó, ez volt az első nap, ami bánatba fulladt
Ó, ez is csak egy újabb lehangoltsággal teli nap.

Fordította: Bódi Zsófia

Szövegszerkesztés: Bódi Zsófia és Lia

A dőlt betűs rész eredeti Kiss Tibi.